Hócipő

2007 június 28. | Szerző: amilgade |

 Casperanyut olvasva bevallom egy kicsit megnyugodtam, hogy nemcsak nálam van most olyan “kiborulós” módi. Ha már a vallomásoknál tartok, akkor azt is meggyónom, hogy kb. 1,5 hónappal ezelőttig, ha Macus az “agyamra ment”, átsétáltunk anyukámékhoz, és ott egyből 3 ember állt a segítségemre. Mióta apukám kórházba került (szerencsére múlthét pénteken már hazajött, és jól van, annyira, hogy most festeni szeretne), Macus teljesen rám maradt a hisztis/visítós korszakával együtt. Nehéz! Nagyon nehéz! Azt hiszem én nem az a anyatípus vagyok, aki több gyerekkel is elboldogulna, nekem még Fanni is néha sok. 🙁 Nem vagyok netfüggő (annyira), de már napok óta a gép közelébe sem tudtam menni, mert estére hullafáradt vagyok, és annak örülök, ha egy kicsit olvasgatva fekhetek az ágyba.

Mi lesz velem később!!!!!