Meatrix
2007 november 23. | Szerző: amilgade
Nézd meg!
1.Kat ide ;
2. Aztán ide
3. Végül ide
Kiváncsi vagyok a véleményedre!!!
P.S.:Feliratozva is van.
Hó, hahóóóóóóó
2007 november 19. | Szerző: amilgade
A hétvégén meg akartuk mutatni Macusnak a havat. A hegyekbe 20 centis hó van, ezért gondoltuk felmegyünk egy kicsit. Balázsékkal mentünk, és a kedvenc helyünkre próbáltunk elmenni. Addig nem is volt baj, amíg be nem fordultunk arra az útra, ami felvisz a Bükk-fensíkra. Mert az az út, tükörjég volt, amit először nem vettünk észre, mert szépen mentünk fölfele. Azt észrevettük hogy az elektronika rásegít egy kicsit, de hát ez a “dóga”. Már majdnem felértünk az “egyenes” útszakaszhoz, amikor rámentünk egy még jegesebb szakaszra, ahol majdnem lefulladt az autónk. A férjem mondta is, hogy reméli Balázsék nem akadnak el, mert emelkedőn a büdös életbe nem indulunk el hólánc nélkül. Elakadtak.
Mi is megálltunk, kézifék behúzva! A férjem kiszállt, és majdnem dobott egy hátast, mert tükörjég volt az egész út. Én meg a kocsiban “bizisten” úgy éreztem, hogy visszafele csúszunk. Egyből azok a szegény gyerekek jutottak eszembe, akik megfulladtak, mert a kocsi becsúszott a vízbe. A férjemnek is ez jutott eszébe, mert visszajött (nagy nehezen, csúszkálva), és hátrafele csúszva az út szélére álltunk, ahol volt egy kis hó. Mi bennt a gyerekkel a kocsiba, a férjem Balázs feleségével próbálta tolni a kocsijukat, hátha elindul, de csak állt egy helyben. Jött egy autó szintén fölfele, akinek meg kellett állni, mert Balázsék az út közepén álltak. Onnantól kezdve az az autó sem tudott elindulni, sőt, a kanyarba keresztbe fordult, és a hátsó kereke az árokba landolt. Közben fenntről jöttek lefelé (autók) pipiskedve. Komolyan mondom, szinte topogtak a kerekek, úgy jöttek lassan. Ők is megállatak segítettek a 2 kocsin. Megfordították, hogy lefele tudjanak menni. A férjem visszajött, és ott maradtunk tök egyedül felfelé menetbe. Egyértelmű, hogy mi sem tudtunk elindulni. Térerő meg nincs. Megpróbáltunk fordulni, de a mi hátsó kerekünk is az árokba landolt, ráadásul úgy, hogy a kocsi fara beleállt az út oldalában lévő hóba. Balázsékkal úgy beszéltük, hogyha 20 perc múlva nem jelentkezünk, felgyalogol valahogyan, hogy segítsen. Addig nem vártunk! Kiszálltam, felmásztam az út oldalára, ott vagy 30 centis hó volt. A kocsinak a hátsó ajtajából épp az üveg és alatta egy kis rész látszott ki. Na ott kezdtem tolni, de a kezem alatt éreztem, hogy a lemez benyomódik, mondom magamba, még az kell, hogy behorpasszam a alig 3 hónapos autónkat. Most cseréltük le szeptember 5.-én a régi autónkat egy újra. Bár a régi is csak 3,5 éves volt, de mivel nyáron belénkjöttek hátulról, és bár úgy megcsinálták, hogy semmit nem lehetett észrevenni, mégis kaptunk az ajánlaton, amit a márkaszervíz a javítás után tett, hogy bevenné az autónkat, ha vennénk egy újat. Na szóval, próbálom tolni, a kocsi meg sem mozdul. Na akkor kapott el a pánik. Egy másféléves törpével, fennt a hegyekbe, 0 fok alatti hőmérsékletű időben… Aztán végül meg tudtam lökni az autót, hogy a kerék kijöjjön az árokból. Utána azt néztük, hogy leszakadt-e a kocsinak az alja, de szerencsére nem. Mi is elindultunk lefelé. Szegény Balázsék már tök idegek voltak, és baromi lassan mentek, hogy beérjük őket, ami sikerült is. Miközben lefelé araszoltunk, felfelé jött a kavicsszóró autó!!!!:-) De nem vette el ez az incidens a kedvünket. Irány Bánkút!!
Végül Szentléleken kötöttünk ki, ahol Macus mászkálhatott a hóban, de sajna nem jött be neki. Inkább a szánkózás érdekelte, de még nincs neki való szánkónk. Hulla fáradtan érleztünk haza, és levontuk a tanulságot, hólánc nélkül sehova!!!!!!!
1,5 év
2007 november 19. | Szerző: amilgade
Ezt is megéltük!!! 🙂 🙂 Macus másféléves kislány. Aki önállóan tud enni kanállal, villával. Tud inni pohárból, bár néha magára önti a tartalmát, és még mindig a cumisüveg a kedvenc. Éljen az Avent, mert 1,5 éves, és semmi baja, pedig mostanában Macus teszteli rendesen, pl. milyen magasról lehet ledobni. Még idáig bírja, csak baromi ronda már, főként a cumi része, de nem kap újat, mert épp a leszokás útját járjuk.
A beszéd területén is nagyot fejlődtünk, úgy néz ki Karácsonra folyékonyan fog beszélni. Meg tudja különböztetni a betűket és számokat. Kettőig elszámol, onnantól kezdve, minden kettő. Rendületlenül babázik és kockázik. Remélem a dupló is tetszik majd neki, mert azt kapott karira, egy jó nagy vödörrel.
Még mindig nem alszik rendesen éjszaka, de már a nagy autós ágyában alszik. Imád hisztizni, és kihasználja nagyapja szeretetét. Mostanában ha dühös, verekszik. Elég erősen be tud mosni az embernek. Nagyit rendesen megharapta, úgy, hogy azt hittük orvoshoz kell mennie. Szóval ez a következő projekt, hogyan kell leszoktatni az agresszióról egy kisgyereket. Elég nehéz, különösen azért, mert ha hisztizik és verekszik, az ember alig tudja visszafogni magát, hogy vissza ne üssön.
Na de Macus a miénk, és szeretjük, nagyon szeretjük!!!!
Köszönöm MajdnemNyuszi
2007 november 14. | Szerző: amilgade
a drukkot!!! 🙂 🙂 🙂 Azt hiszem segített!!!
Amortizáció és rendrakás
2007 november 14. | Szerző: amilgade
Az ember kitakarít és egy-pár napig rend tisztaság van a lakásban… ez volt eddig. Manapság ez úgy történik, hogy Macust átviszem anyuékhoz, mert segítség címén, az elpakolt játékokat azonnak kipakolja, és így nem haladok semmire. Én gyorsan takarítok, bár kislányom szobájába egyre több időt töltök, mert abban az óriási káoszban összeszedni a játékokat, és a helyükre tenni egyre nehezebb. Valszeg összegyűjtöm az alig használt “nem szeretem” játékokat, és Karácsony tájékán valamilyen civil szervezetnek odaadom, biztos van olyan szegény kisgyerek, aki szeretne játszani vele. Ott tartottam, hogy végre rendet raktam, és tisztaság van az egész lakásban. Ekkor jön Macus, a mumus!!
Biztos lesz valami morzsálós nasi a kezében, pedig Fanni nem szokott nasizni, de takarításkor tuti!!!! Ez Murphy törvénye!! Betipeg a birodalmába és módszeresen elkezdi kipakolni a helyére rakott játékokat, miközben morzsál, maszatol. Ezután biztos ami biztos alapon szét is hordja a játékokat az egész lakásban. Kb 1-1.5 óra múlva már úgy nézünk ki, mintha anyuka csak a popóját meresztené itthon, és nem csinálna semmit. Nem lehet szétlátni a lomtól, bocsánat… a játékoktól.
Imádom a világos dolgokat, ezért nálunk mindenhol fehér, na jó a folyosón bézs/kék színű szőnyeg van. Bocsánat VOLT!!!! Most már olyanok mint abban a bizonyos mosópor reklámban a törülköző, SZÜRKE!!! Macus tett róla, hogy új színt kapjon a szőnyeg. Az ejtőernyős korszakában – ez akkor volt, amikor hason feküdt és megpróbált mászni – tuti biztosan viszontláttuk az előzőleg evett ennivalóját. Hiába volt habtapi, takaró stb. Fanni addig ügyeskedet, míg a feje biztosan a szőnyeghez ért, és akkor bukott egy nagyot. Addig nem ám!!! Az nem volt érdekes. Később banán evés után, a ruhájában biztos volt egy-két darab, amit előszeretettel belenyomogatott a szőnyegbe. Elvileg a szőnyeg, illetve minden berendezés kibír egy-pár évet, de úgy látszik egy 1,5 éves törpének sikerül pár hónap alatt leamortizálni az egész lakást. Mi meg a férjemmel bánatosan szemléljük a “fejlődést”!! Mi lesz később!!!!??? Lassan már nem lehet hozzánk jönni, mert Macus biztos akkor fog valamit szétmázolni, mondjuk a kanapén…
Ki beszél itt???
2007 november 11. | Szerző: amilgade
Hát Macus!!! Úgy bizony, a kismackóm, alias Hörcsög, már dumcsizik. Persze még mindig halandzsál egy kicsit, de legtöbbször már magyarul próbálkozik megértettni magát.
pl. “Boncsddddki”: értsd Bontsd ki a májkrémet, vagy amikor felébred, akkor “maszik, maszik” : értsd kimászok az ágyból.
El kezdtem írni, hogy miket mond már, de abbahagytam 50 szónál, és mivel mostanában már szavakat egymás mellé illeszt, így már nem is tudom leírni, hogy mi újat tud már.
Félelmeim: jelenleg 3. személyben beszél, bár gondolom ilyenkor ez még normális. Normális?????????
Ünnepekre készülődve…
2007 november 4. | Szerző: amilgade
Készülődni szeretnék!!!! Nagyon!!! Tudniillik Karácsonyi hangulatom van.
Elképzelem, hogy…
– üdvözlőkártyákat készítek Macussal, és Ő is rajzolgatna rá különböző “motivumokat”
– keresztszemes karácsonyi terítőt, és szalvétát varrok
– esténként gyergyákat gyújtunk, és énekelgetünk
– folymatosan vásárolok különböző hasznos és hasztalan holmikat
– elkezdjük kidekorálni a lakást
– stb… mindenki gondolja ide, hogy mit szeretne…
Kár, hogy alig valósul meg belőle valami…
Máshol vagyunk
2007 november 28. | Szerző: amilgade
Végre rászántam magam, és a blogot más helyre tettem át, a könnyebb kezelhetőség végett. Akik szokták olvasni a blogomat a
http://macusmegen.blogspot.com/
helyen megtalál.
Természetesen a kedvenc blogjaimat továbbra is látogatom! 🙂
Oldal ajánlása emailben
X