Elkapott a gépszíj…
2007 április 25. | Szerző: amilgade
Elkaptam a páromtól a torokgyulladást!! Kb. 15 éve volt valami hasonló erősségű torokgyuszim, rémes! Remélem Fanninak jobb az immunrendszere, mint az enyém.
Más!
Kismacim egy izgő-mozgó brummogó Maci! Még nem tud menni, de nagyon szépen feláll egyedül, és álldogál is egy keveset, ha valamivel elfoglalja magát. Látszik rajta, hogy már nagyon menne. Elmesélem az egyik kalandját, mert szinte mindennapos hasonló kalandokban van részünk. Macus kiszemelt egy tárgyat a gazdájával együtt. Négykézláb vagy pipiskedős/fogodzkodós járással odamegy a tárgy gazdájához, de közben úgy tesz, mintha csak véletlenül barangolna arra. Komolyan, néha csak az elterő éneklés hiányzik, mert a szemével nem néz a tárgyra, a fejét jobbra-balra fordítgatja, nehogy valaki észrevegye miben sántikál! Amikor a tulajdonos elbambul, Fanni azonnal lecsap a tárgyra, gyorsan beveszi a szájába (pl szemüveg), négykézlábra ereszkedik, és usgyi gyorsan “elszalad”. A sértett felkiállt: “Jaj, a szemüvegem!!!”””, és gyorsan Macus után szalad. Macus vísit, mert észrevette, hogy követik, és még gyorsabban szedi a lábait! A tulajdonos utoléri, és elkapja. Először szépen kéri vissza a saját tulajdonát. Fanni kiveszi a szájából, de a kezével szorosan markolja. A tulajdonost a szívbaj kerülgeti, hogy eltörik a szemüveg. Megpróbálja kivenni Macus kezéből, mire a lányom ordítani kezd, és krokodilkönnyeket hullat. Egyre erőssebben fogja a tárgyat, a tulajdonos egyre erőssebben próbálja lefeszíteni az ujjait róla. A végén az erő különbség miatt sikerül a dolog! Leizzadva mindketten egy óra múlva újra kezdik a “játékot”, csak épp másik tárggyal. Nagyon érdekes!!! Szerintem a szomszédok, azt hiszik, hogy nyúzzuk Fannit ilyenkor!!! Macus meg élvezi!!!! Mi annyira nem!!!!
Vásárlás…
2007 március 22. | Szerző: amilgade
Milyen is egy vásárlás!?? Egy teljesen hétköznapi ruha/cipő vásárlás egy 10 hónapos kislánynak! Kalandtúra, hatalmas nagy adrenalin lökettel!
Itt a tavasz, remélem. Macusnak csak téli cipője volt, és az én kislányomnak izzadni szokott a lábacskája, úgy rendesen, ha melege van. Ilyenkor a jó szülők fogják a kis csemetét, és elindulnak tavaszi cipellőt vásárolni.
Mit kell vinni magunkkal?
1. A gyereket, ha azt akarjuk, hogy a kívánt cipő talán jó is legyen a lábára.
2. Egy baromi nagy táskát! Istenem! Hol vannak az én “inci-finci” táskáim, amibe max. a pénztárcám és a mobilom fért! Nos ebbe a “táskagépbe” belerakok: pelusokat, popsitörlőt, popsikrémet, papírzsepit, szájtörlőt, kanalat, “pötyi danont”, túró rudit, cumisüveget, és ha sokáig vásárolunk, még egy doboz instant teát is!
3. Nem árt betenni még a gyerek sapiját és kabátkáját is, bár általában autóval járunk vásárolni, de ki kell szállni az autóból, ugye!
4. A férjet se jó itthon hagyni, érezze át Ő is a vásárlás minden feelingjét!
Talán ennyi, bár lehet, hogy kihagytam valamit! 😉
Már a gyerek felöltöztetése rémálom nálunk, ezt egy ezelőtti bejegyzésbe leírtam. Semmit nem változott azóta, sőt!!! Most már tisztába tenni is csak két emberrel lehet. Az egyik lefogja, a másik meg… Szóval felöltöztünk nagy nehezen. Én a szülés óta kemény hőhullámokkal küzdök. Ezt kaptam, úgy pluszban a gyerek mellé! Kissé csatakosan, de el tudunk indulni! Irány az első bolt, ahol gyerekcipők is vannak!
Itt kapok először egy büdös nagy pofont! Nincs 21-es méret. Nem, nem a kinézett cipőből nincs, hanem úgy általában. A 21 mint méret, úgy kimaradt, vagy nem tudom mi van!!! A 10 kilós gyerek apja kezében ül/mászik, a vállamon a irtó nehéz dög, az eladó meg vigyorog. Ok! Van még bolt!!!!
Következő helyen, akár hiszitek, akár nem, ott sem volt 21-es méret. Na akkor kezdtem egy kicsit pánikolni. Úgy járunk ezzel is, mint a kismotorral, amit lábbal hajtanak a gyerekek? Egész télen tele volt vele minden üzlet, most meg egy sincs, mert venni szeretnénk! Macus még mindig az apja kezében, már nyűgösebben, szeretne négykézláb mászni, rólam meg folyik a víz! Ráadásul a párom, amikor meglátta a cipő árakat, rosszul lett, és állandóan azt mondta, hogy “Bezzeg az Ő korában…”
Újból be a kocsiba, másik boltba el. Közben, tea, etetés, leszedem a kajamaradékot a ruhámról, “Jé, ez nem jön ki!” Mindegy, már úgyis egy tramplinak nézek ki, a ruhám is koszos mit számít! A másik helyen végre van cipő, csak az én Macusom lábára nem megy föl, mert a lábujjait összeszorítja! Próbáltuk, próbáltuk, közben Macusnak könyörögtünk, végül az eladó megmondta a frankót: “Torkos a gyerek lába!” Az, csak a tiéd!!!! Ok! Másik bolt!
Na és ilyenkor áll elő az a nagy helyzet, hogy mindegy, hogy milyen és mennyibe kerül, csak megveszi az ember! Talán mi is így jártunk. Vettünk egy édi kiscipőt, csak épp nem fogja a gyerek bokáját, ja és kilép belőle, mert egy kicsit nagy. De ki bánja már…
Pár nap múlva, újból shoppingolni mentünk, de ez csak a szokásos kaja vásárlás volt. Közben betértünk egy ruházati/cipő boltba. És ott vigyorgott tök olcsón egy kis cipő a macinknak, betétes, márkás és akciós! Nosza, rögtön beledugtuk a kislábát, és még jó is volt. Egyből nem lett torkos a lába!!! Hát persze, hogy megvettük!!!
Tanulság, legalábbis nekem: Soha nem megyek célirányosan vásárolni. Mostantól kezdve csak úgy megnézek dolgokat, és ha jó vagy kell, akkor megveszem!
Várom a tavaszt
2007 február 16. | Szerző: amilgade
Várom a tavaszt…, nagyon várom!!
Elképzelem, hogyan fogom ültetni a virágokat… Tegnap rózsatöveket vásároltam és fűszermagokat.
Tavaly nem tudtam grillezni, mert én a naplementében szeretek, és Macust olyankor fürdettem. Alig várom, hogy újból érezzem a fűszerek illatát, a sült hús sercegését… Istenem…
Nyárom 6. éve lesz, hogy vásároltunk egy 100 fős pici faluba, egy gyönyörű szép helyen, egy parasztházat. Szerencsénk volt. Egy orvos házaspár adta el, a kert fele már díszkert volt, a másik fele gyümölcsös. Csak át kellett alakítani a mi izlésünkre. Igazi fagerendás, tornácos, fehér parasztház. Ez volt az álmunk. Most a férjemmel azt tervezzük, hagy Fanninak hova készítjül el a “játszóterét”. A férjem már egy kis babaházat is tervezett Fanninak, igaz, szerintem túl nagy, de még nem veszem el a kedvét, hogy mást kell terveznie…
Mindennap arról beszélünk, mit hova ültetünk, illetve tavasszal a ház nagy alakítása után, hogy fessük ki a szobákat, milyet bútorokat kell venni. Már alig várom… Látom magam előtt a növényeket, érzem a napsugarat, az illatokat, a döngicsélő méheket. Jaj… mikor lesz már tavasz…
Betegség
2007 február 16. | Szerző: amilgade
Nos így jártam én is!
3 napos konzultációra kellett mennem. Nagyiéknál volt egésznap Fanni, és ott is aludt, mivel én a kora hajnali első busszal mentem, és az utolsó busszal jöttem haza. Az első nap nem volt semmi baj, este még fennt volt, amikor hazaértem, igaz csak 10 percig, mert utána “beájult” a vállamon. Másnap este amikor hazaértem, már egy kis “halálfejű” Macus várt, aki épp előtte kapta meg a kúpját. Lázas…, és nem tudjuk miért. Nem folyt az orra, nem köhögött, nem fájt semmije, mégis lázas volt. Szerencsére a kúp levitte a lázát, éjszaka nyugodtan tudott aludni. Persze én már másnap nem mentem a konzultációra.
Szombaton reggel újból felment a láza, de a lázcsillapító mindíg sikeresen működött. Alig evett szegényke, csak a teát itta, itta és itta… Először a fogacskára gyanakodtunk, mivel felül az egyik fogacska már kezdett “rendesen” kibújni, de délutánra újból lázas lett. Irány az ügyelet.
Az ügyeletről megvolt/van a véleményem, de most kellemesen csalódtam, illetve mégsem…
A kellemes csalódás az volt, hogy a doktornéni nagyon kedves és aranyos volt, alig vártunk 3 percet, már bennt is voltunk nála. Fannit először 1 évesnek és kisfiúnak nézte, utána megállapította, hogy nagyon fejlett kislány! 🙂
A kellemetlen dolog pont a lényeg volt! Megvizsgálta a Kismacimat és azt mondta, hogy nem tudja, hogy mandulagyulladása van-e vagy nincs, mert csak éppen egy kicsit piros és nagyobb, de ez vele született nagyság is lehet. Megkérdezte, hogy nekünk volt-e mandula problémáink. Volt! A férjemnek az orrmandulája nincs is meg, én meg még most is mandulagyulladásokba szoktam szenvedni. Egyszóval kaptunk antibiotikumot, de a lelkünkre kötötte, hogy csak akkor használjuk, ha Fanninak nem megy le a láza. Na persze, hogy ezek után nem használtuk…
Macusnak a láza mindig lement, ha megkapta a kúpját. Szegény gyerek a peluscserétől is már sírni kezdett. Hétfőn irány a mi orvosunk. Enyhe mandulagyulladás. Szedni kell a hétvégén kapott gyógyszert. Miért is nem jöttek volna ki a csalánkiütések a gyógyszertől??!!! Irány újból az orvos, aki tök hülyének nézett (első gyermekes anyuka), hogy miért nem adtam kalciumot a kiütésekre. Na miért nem????? Azért, mert még a gyógyszer papírján is az volt írva, ha allergiás reakció váltódik ki a gyerekből, azonnal orvoshoz kell vinni. Na mindegy…. Mostanra már megnyugodtam!
Fanni, köszöni szépen most már jól van. Újból rámol, énekelget, mászik, feláll, rosszalkodik, mint egy egészséges gyerek. Mi meg kidölünk, mert alig bírjuk energiával…
Kirándulások
2007 február 5. | Szerző: amilgade
Nem tudom, hogy csak én vagyok így vele, de ha a gyerekkel megyünk valahova, az nekem rémálom. Na nem az, hogy a gyerekkel vagyok ;-), hanem a készülődés.
Ezen a hétvégén nem dolgozott a férjem. Mostanában nagyon sokat dolgozik szegény. Eldöntöttük, hogy Fannival hármasban kirándulni fogunk. Szombatra minden fehér lett, leesett a hó. Persze nem olyan sok mint régen, de legalább hó volt. Irány a hegyek!!!
Fannit téliruhába öltöztetni kész katasztrófa, őrjöng, hiszizik stb… Először én készülök el. Meleg ruha, smink, haj. Azután szólok a páromnak, hogy Ő is készülödjön, én meg megyek Macushoz. Bepakolok a táskába minden szükséges holmit: pelus, krém, törlőkendők, kéztörlő, papírtörlő, többféle kaja, tea, cumi, játék… kihagytam valamit???? Már kezdek idegeskedni. A múltkor “csak” a kaját hagytam otthon. Fanni öltöztetés, én teljesen leizzadok mire elvégzem ezt a feladatott. A hajam csuromvíz, nyugodtan mehetnék zuhanyozni.
OK. Mi kész vagyunk. A férjem közben “hót” komótosan felöltözött, és most!!!!!! kezdett el borotválkozni. Mi ott állunk a gyerekkel teljes “harci díszben” Ő meg borotválkozik!!!!! Mert “ugyi” egész héten nem borotválkozik, szőrős már egy “kicsit”, de nem várhat tovább a dolog, most kell elvégezni!!! Tök ideg vagyok!!! A hátamon folyik a víz, a gyerek őrjöng,én ordibálok!!
Hát ez van…
Persze utána, már élvezem a kirándulást. Fanni is boldog. Elvittük a Vadasparkba. A selyemmajmocskák nagyon tetszettek neki. Szőrősek is, kicsik is, pont olyanok amiket szeret harapgálni. Amikor meglátta őket, teljesen lázba jött. Kérte őket, hátha oddaadjuk az egyiket, és jól beleharaphat… Nemjött össze. A többi állat nem érdekelte, még a medve sem, pedig valami medvetáncot lejtett nekünk. Vasárnap estére hulla fáradt lett, 2 napig csak kirándult. Lefekvés előtt aludt egy jó nagyot. Utána meg azt élvezte, hogy mászkálhat és felállhat mindenhová. De az éjszaka megint szörnyű volt!!! 🙁 Nem sokat evett szegény, de öröm az ürümben (vagy miben), hogy kibújt az egyik felső foga, A másik még kéreti magát egy kicsit. Ma már szépen reggelizet. Remélem most már jobb lesz…
Elszóltam magam
2007 február 1. | Szerző: amilgade
Tudniillik, Fanni tegnap alig evett valamit. Reggelire egy kicsi tejpépet, utána egy kicsi vajaskenyeret, aztán slussz. Délben már négyféle kajával próbálkoztunk, de nem kellett semmi. Este evett csak, így egyértelmű volt, hogy éhes lesz éjszaka, nagyon éhes…
Az esti tápszer evés után, természetesen újra kezdődött minden előről. Félóránként, óránként, kétóránként keltett, de ilyenkor Ő alszik, csak teácskát fogad el, én meg zombizok reggelre.
Konklúzió: nemcsak a hideg miatt nyivákol éjszaka, hanem az üres poci miatt is. DE mi van akkor, ha nem akar enni napközben????????? Mostaakko’ mi van???? Várom az ötleteket…
Talán…
2007 január 31. | Szerző: amilgade
Nem akarom elszólni magam, de Fanni mintha változtatna az éjszakai szórakozásán.
Valahol azt olvastam, hogy akkor is sokat felébred a gyerek (éjszaka), ha fázik. Nos a szobájában 23 fok van, állandóan. Idáig a kedvenc takarójával aludt + ráterítettem egy másik takarót is. 2 napja viszont elővettem a “gyári” ágyneműjét (még a baldahinos kütyü+párna+paplan+sok hülyeség), és a paplannal takartam be+alul volt a kedvenc takarója. Ma reggelre csak 2x kelt föl. Egyszer éjjel fél 12-kor, megitta a szokásos 200 ml tápszerét, és reggel 6-kor egy korty teáért, de utána már 7-kor arra ébredtem, hogy Maci brummog, illetve énekelget a kis maci hangján. Komolyan, ha nem fog változni a hangja, akkor az én gyerekem lesz a kis kappanhangú Fannika. Brrrrrr….
Szóval, én vagyok a csúnya, gyermekkínzó anyuka, aki hagyta a pici lányát éjjel megfagyni! Na, ez van. Lehet szidni…….
Fog, vagy nem fog
2007 január 30. | Szerző: amilgade
Nem bírom tovább…
A védőnő is azt mondta, ez bizony a fogacska miatt van, ami nem tud kibújni felül.
Én már nem vagyok ebben annyira biztos. Amikor az alsó fogak nőttek, akkor is volt sírás, de használt a fájdalomcsillapító. Most nem, pedig ugyanazt használjuk. Tény, hogy a mi pici lányunk 8 hónaposan már egy akaratos nőszemély, olyan hisztiket tud levágni, hogy az apjával csak nézni tudunk. Rászokott az éjszaki teázásra, annyit iszik éjszaka, hogy állandóan pisis lesz reggelre. Hát ennyit a méregdrága, agyon dícsért pelenkákról.
Enni sem akar igazán. Ez elég komoly gond. Nem szereti a tejpépeket és a tápszert sem akarja már elfogadni. Csak éjjel, akkor is egy kicsit “unszolva”. Bezzeg a felnőtt kaják jöhetnek. A múlkor a Corában vásároltunk. Macus imád vásárolni, ebben az apjára hasonlít. Ül a bevásárlókosár “székében”, és csak bámul, bámul… Nagyi is velünk volt, és szegény megéhezett a boltban. Vett fánkot, azzal a céllal, hogy majd kinnt megeszi. Ugy is lett. A mi kicsi lányunk meglátta, hogy nagyi eszik. Nosza rögtön kérni kezdett, nagyi – meg ne kívánja alapon – adott egy picikét belőle. Fanni várt egy kicsit, hátha érkezik még ebből a finom, nehéz, olajos valamiből, de nem érkezett. Lett is akkora hiszti, ugrálás stb… Meg kellett állni, és oda kellett adni a fánkot. Macus ott ült a padon, nagyi a fánkot, én meg egy gyümölcsdeszertet nyomtam a szájába, Ő meg boldogan figyelte a járókelőket és evett…
Tegnap rakott spagettit evett, mert meglátta, hogy én azt ebédelem. Bevágott egy tállal, semmi baja nem lett, de én aggódom. Mára már nem akarja enni a bébiételeket, a tápszert semmi babaételt. Most akkor mi van?????
Brrr…
2007 május 10. | Szerző: amilgade
Életében először bedugult az orra! Majdnem pánikrohamot kapott, mert nem kapott az orrán levegőt! Mi is pánikoltunk, mert Fanni kisebb rohamot produkált éjfélkor!!! Mivel a család ellenezte a porszívós orrszívót, és csak “kézi” “lájtos” szívónk volt,a férjemet éjjel küldtem a Tescoba (csak az volt nyitva), hátha árulnak porszívós vackot!! Nem árultak!! Addigra – kb 3/4 óra óra elteltével – Macus is megnyugodott, kivörösödött szemmel, tátott szájjal szunyókált a vállamon! Másnap reggel megmontam a páromnak, hogy vagy a mellszívómból készít egy szívót, vagy Ő vállalja a felelőséget, ha valami baj lesz. (porszívós vackot még mindig ellenezte). Készített! És lőn, bevállt. Bár Macust le kellett fogni, de legalább néha szelelt az orra.
Alig gyógyult fel ebből a náthából, a héten a fosós-hányós bacit vagy vírust kapta el! Kedden tört ki rajta, és csak ma (csütörtök) evett először azóta, de csak 2x. Az én kis Puffancsom, Hörcsi-pofim most már gizda hörcsög! 🙁 Élete első hányásától annyira megijedt, hogy szegény csak nagy kerek szemekkel pislogott a művére, mi meg rá, hogy ez most mi volt! Mára csak a fosás maradt meg. Remélem holnap már többet eszik!
Egyébként Macus 2007. április 29-én megtette első lépéseit, és mára már egész ügyesen kavar. (persze a betegség miatt egy kicsit visszaesett a mozgása) Május 26. egy szülinapi bulit szervezünk neki. Igaz egy héttel később, mint ahogy született. Beleestem én is abba a szülői hibába, hogy kivetítem az én álmaimat a gyerekemre. Szörnyű!!! Ezt akartam kihagyni az életemből, de nem ment. Bevallom, élvezem a buli szervezést, és rendesen lázba hozz, amikor tervezgetem hogy mi minden lesz. Az probléma csak az, hogy pont a buli napján – ami a nyaralónkba lesz – a kömüves csinálja a házat. Nem tudom mi lesz, mert az udvaron már ott van a sóder és a homok is! Bár elférünk tőle, mert jó nagy a porta, de elég cikinek tartom, hogy kb 30-35 fő ember bulizik, mások meg gürcölnek! Viszont lemondani se akarom, mert tavaly november óta erre várunk!! Passz!! Majd lesz valahogy! Addig is Micimackós tortáról, lufiról, transzparensről stb. álmodok!
Oldal ajánlása emailben
X